Be positive!

Elmélkedés az életről...

Elmélkedés az életről...

Szerelem első látásra. Létezik?

2014. december 10. - marteen vg

Létezik olyan, hogy valakit meglátunk az utcán, egy étteremben, a buszon és első pillanatban bele szeretünk? Mikor először találkozik egymással a tekintetünk, egyből tudjuk, hogy ő a nagy ő? Érezhetünk valaki felé olyan erős érzéseket, hogy egyből szerelmesek legyünk? Nehéz kérdés. Van, aki esküszik rá, hogy fordult már vele elő ilyen, van, aki szerint hülyeség. A megoldás valahol a kettő között van.

Mi is az a szerelem?

A szerelem olyan mély és erős érzés, amely által szorosabban kötődünk a másik félhez, mint ha csak csupán szeretetet éreznénk iránta. A szerelem fogalmát a különböző kultúrákban és társadalmi közegekben eltérő módokon határozták meg. Tüneteként biztosan állítják a kutatók, hogy az agyban felszabaduló boldogsághormon (dopamin) mennyisége megnő, ha a szeretett személyről látunk egy fényképet. Ez azonban csak egy tünete a szerelemnek. A szerelem nincs tekintettel korra, nemre, társadalmi hierarchia rendszerre, bőrszínre, nemzetiségre, vagyoni helyzetre, szociális státuszra sem. Elmúlásának ideje előre pontosan nem mondható meg, olyan emberi érzelem, amely nem a résztvevők saját akaratán múlik, nem hozható akaratlagosan létre. Létezik olyan viselkedésmód, nyitottság, amellyel az ember befogadó kész állapotba jöhet.

A szerelem tulajdonképpen csak kémia, valójában sokkal, de sokkal több pusztán dopamin túltengésnél. Sokak szerint a világ egyik legszebb és legőszintébb érzése.

Mi kell ahhoz, hogy ez az érzés, első pillanatban ránk törjön? Egyáltalán létezik szerelem első látásra?

Rendkívül kicsi a valószínűsége, de előfordulhat. Úgy hiszem, egy emberrel életében csak egyszer fordulhat elő, akkor mikor meglátja az igazit. De vajon az agyunk tudja, hogy a másik fél az, akit nekünk szánt a sors? Vagy ez pusztán placebo?

Azt gondolom, szerelmesek többször is lehetünk az életben, de igazán szerelmesek, első látásra csak egyszer. Mint oly sok mindenben az életben, itt is csak egy esélyünk van. Mi dönthetünk, hogy élünk-e vele, vagy sem. Ha valakibe képesek vagyunk egy pillanat alatt beleszeretni, valószínűleg életünk végéig képesek lennénk őt szeretni. Már csak az a kérdés, hogy megtaláljuk-e azt a személyt, akit nekünk szánt a sors/ég. Amennyiben igen, becsüljük meg. Mert csak egy ilyen ember van a világon. Egy a hétmilliárdból. 

A bejegyzés trackback címe:

https://positivismus.blog.hu/api/trackback/id/tr616971363

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása